Nem jó rosszat mondani azokról az emberekről, akik eltávoztak ebből az életből az asztrális síkra. De Athena nem törődött velem. Nem érdekelte más, csak azok az erők, amelyeket ahelyett, hogy az emberiség javára és a saját spirituális fejlődésére használt volna, kizárólag a maga javára fordított.
És ami még rosszabb: együtt véghez tudtuk volna vinni, amit elkezdtünk, ha nem lett volna ilyen végletesen exhibicionista. Elég lett volna, ha egy kicsit diszkrétebben csinálja, és most együtt teljesíthetnénk a ránk bízott küldetést. De nem bírt magával, azt hitte, birtokában van az igazságnak, és képes a csábítás erejével ledönteni minden akadályt.
És mi lett az eredménye? Magamra maradtam. És nem hagyhatom félbe a munkát, amit elkezdtünk: végig kell mennem az úton, pedig sokszor gyengének és csüggedtnek érzem magam.
Nem lep meg, hogy így lett vége az életének: állandóan flörtölt a veszéllyel. Mondják, hogy az extrovertált emberek