„Azon az éjszakán lefeküdtem a fagyos földre, és rögtön elkábított a hideg. Egy pillanatra átvillant az agyamon a gondolat, hogy meg is halhatok, ha nem szerzek valami meleg ruhát - de kit érdekel? Minden, ami fontos volt az életemben, egy hét alatt történt velem - és egy perc alatt szertefoszlott, még arra se volt időm, hogy megszólaljak.
A testem remegni kezdett a hidegtől, de nem törődtem vele. Majd csak abbahagyja - ha már minden energiáját elpazarolta arra, hogy felmelegedjen. Akkor végre megpihenhet. És magához ölel a halál.
Több mint egy óráig remegtem. És akkor rám köszöntött a mélységes nyugalom.
Mielőtt végleg lehunytam a szemem, anyám hangját hallottam. Egy történetet mesélt, amit gyerekkoromban többször is elmondott, csakhogy akkor még nem is sejtettem, hogy rólam szól.