Megszokhattuk, hogy kétévente meglepi rajongóit egy-egy újabb művel. De valójában mennyi időt veszigénybe maga az írás?

P.C.: Általában egy hónapot. Ez érvényes A portobellói boszorkányra is, de csak kétévente kezdek bele egy új, komolyabb munkába, mert ennyi idő elteltével érzem úgy, hogy feltöltődtem érzelmileg. Minden könyvem megírása közben átélem a halál és az újjászületés élményét. Amikor írok, nővé változom. Teherbe ejt az élet, és nem tudom, hogy fog kinézni az újszülött. Az én terhességi ciklusom kétévenként ismétlődik. Ebben az időszakban nem írok feljegyzéseket, nem készítek terveket. Annyit tudok csak,hogy az élet ilyenkor elültet bennem egy magot, ami akkor kel ki, amikor eljön a megfelelő idő. Ha ez megtörténik, leülök, és megírom. Minden alkotómunkának az a titka, hogy tiszteljük a rejtélyt, a misztikumot. Én nagyon tisztelem, de nem próbálom megérteni és félremagyarázni. A könyveim szereplői mind a lelkemben élnek, de hús-vér emberekkel való találkozásaim alakítják a karaktereimet. A Veronika meg akar