"Tanulunk és tanítunk, utazunk és várunk..."

2011.04.19.

Olvasói vélemény Paulo Coelho Alef című regényéről.

A könyv elolvasása után, az első és legfontosabb gondolat, ami felszínre tört bennem: a jelenlét.

"Légy jelen életed minden egyes pillanatában!"

A könyv Coelho újraébredése. A hétköznapi rutinok, a befásult cselekedetek, az automatikussá vált feladatok elvégzése, elaltatják bennünk isteni énünket, eltompítják spirituális csápjainkat. Tapogatózva lépegetünk, de sehová sem tartunk. Persze ez nagyon kényelmes, hiszen így semmiféle veszély nem leselkedik ránk, védett helyen állunk.

Coelho is egy ilyen befagyott élethelyzetbe került, ami szépen lassan kezdte magába szippantani, alkotói válságot idézve elő.

Hallgatva Mesterére, és követve ösztöneit, útnak indult. A lélek tér, és időn kívüli spirituális útjára lépett. Az Alef egy spirituális kapu, ahol a tér, és idő megszűnik. Megpillanthatod lelkedet új és újabb dimenziókban, láthatod léted értelmét.

Nem kell hinned a spirituális útkeresésben, hogy az Alef értelmet gyújtson Benned. Ha csak annyit értesz meg a könyvből, hogy ne menekülj, hogy nézz szembe a sorsodat formáló feladataiddal, már megérte!

Ha érzed, hogy mindennap egy ünnep, egy lehetőség a fejlődésre, már megérte! Ha megtanulod, hogy kezedben van a kulcs, hogy boldoggá, és értékessé tedd az életed, már megérte!

Ha hiszed, hogy a lehetőségek, amelyeket a sors kínál, Érted vannak, már megérte! Ha nem hagyod, hogy a szürke hétköznapok belegyúrjanak egy cél nélküli, ragacsos masszába, már megérte!

Nekem az Alef, mint kereső lénynek ennél sokkal többet adott.

Megerősített, támogatott hitemben, olyan fejlődést indítva el bennem, hogy életünk nem egy kiszámíthatatlan sakk játszma színtere. Bizonyosságot nyert, hogy nincsenek véletlenek, hogy a sakktáblán szereplő bábuk, egy jó rendező igen komoly munkája.

Megértettem, hogy "Itt és Most" az lehetek, akivé formálom magam, akivé hagyom, hogy érlelődjek, mint egy jó bor.

Megtanultam, hogy hibáimat "Itt és Most" jóvátehetem, megtanultam megbocsátani magamnak! A másoknak való megbocsátás még kicsit nehézkes, de gyakorlom! Nem hordozom, leteszem a haragom. Felfedeztem, hogy jelenben élni, mit jelent. A könyv érdekes módon egy filmet juttatott eszembe, nem reklámot akarok a filmnek csinálni, de mégis!

A film az "Igenember" , és én a könyv érkezése előtt egy nappal láttam( ugye tudjuk, nincsenek véletlenek? :-)

A mottója:"Mondj igent az életre!" Coelho is erre kér, nem többet, nem kevesebbet! Mondj igent a jelenre, figyeld a jeleket, légy tudatos!

Nem tudok elfogulatlanul írni korunk egyik legzseniálisabb, legelgondolkodtatóbb írójáról. Minden könyve rejt egy tanítást, és ez a tanítás mindenkinek mást hordoz magában, és mégis mindenkihez beszél. Az olvasó a saját állomásán úgy érti, ahol a jelenlegi fejlődésben áll. Tanulunk és tanítunk, utazunk és várunk... És a vonat megy tovább ...

Kudelka Judit